Időpontfoglalás a washingtoni Capitoliumba

Aki be szeretne menni a washingtoni Capitoliumba, előre foglalt időponttal, ingyenesen megteheti. A foglalás legkorábban a kívánt időpont előtt 90 nappal lehetéges.

Az időpontfoglalás lépései: https://www.visitthecapitol.gov/plan-visit/book-tour-capitol

  1. Amennyiben új felhasználók vagyunk a “sign up” részt kell kitölteni.
  2. Az általunk megadott email címre kapunk egy levelet, melyben rá kell kattintani a megadott linkre és ezzel aktiválni.
  3. Ezt követően bejön ismét a már ismert oldal, ahol ezúttal nem a “sign up” részre, hanem a “sign in”-ra lépünk, email címmel és az általunk korábban megadott jelszóval.
  1. Ezzel el is jutottunk a “Reserve a Tour”, azaz az időpontfoglalási fejezethez. Itt ki kell választani a rendelkezésre álló időpontok (kis barna pöttyök) közül a számunkra megfelelőt.

  1. Itt meg kell adni, hogy összesen hány emberre szeretnénk helyet foglalni, továbbá el kell fogadni a feltételeket és beírni az automatikus kódot.

  1. Utolsó lépés a visszaigazolás leellenőrzése. Illetve amennyiben jól csináltuk, akkor emailben is kapunk róla értesítést.

Smithsonian, a világ legnagyobb múzeumkomplexuma

2018. május 23.

A Smithsonian Intézet a világ legnagyobb múzeum komplexuma, mely többek között magába foglalja a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeumot is, ahol holdkőzetet lehet megtapintani, ahol testközelből lehet űrhajósruhát, holdkompot, holdjárót látni és megannyi egyéb kuriózumot. 

Washington D. C.-ben a Smithsonian Intézet égisze alatt működő különböző múzeumok számtalan lélegzetelállító kiállítással várják az érdeklődőket, ráadásul megtekintésük többnyire ingyenes. A múzeumok olyan széles repertoárjával lehet itt találkozni, hogy a bőség zavara miatt érdemes előre eltervezni, közülük melyek kerülnek bele a mindenképpen megtekintendők listájába. 

A mi választásunk a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeumra, az Amerikai Természettudományi Múzeumra, valamint az Nemzeti Állatkertre esett. És, hogy miért pont ezeket kerestük fel?

Az állatkert megtekintése mellett az szólt, hogy pandákat akartunk látni; a természettudományi múzeum azért volt fontos, mert dinoszauruszokra vadásztunk; az űrhajózási múzeum kapcsán pedig az űrhajózással kapcsolatos kiállításokra voltunk kíváncsiak.

Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeum (National Air and Space Museum)

A napot a Nemzeti Repülési és Űrhajózási múzeumban  kezdtük. Nyitásra érkeztünk, és már ekkor élénk volt az érdeklődés a kiállítások iránt. Belépés ingyenes, majd egy biztonsági ellenőrzésen áthaladva, a látványos kiállítások azonnal beszippantják a látogatót.

Az 1976-ban megnyitott múzeum nemcsak D. C. , hanem az Amerikai Egyesült Államok egyik leglátogatottabb múzeuma. Látógatószám tekintetében a fénykorát a 2000-es évek elején élte, amikor a látogatók száma megközelítette az évi 10 milliót, de az utóbbi éveket jellemző  6- 7 millió is szépnek számít. A hely azok számára is érdekes lehet, akik nem különösebben érdeklődnek a repülés és az űrhajózás története iránt.

Tapinthatsz az Apollo 17 űrhajósai által lehozott Hold kőzetet, láthatsz holdjárót, megtekintheted a Wright testvérek eredeti repülőgépét és sok- sok további érdekességben lehet részünk. 

A számunkra legérdekesebb darabok közül néhány:

  • A Wright testvérek, mint a repülés úttörőinek első repülőgépe, a Flyer 1903-ból.

  • Az amerikai Amelia Earhart Lockheed Vega repülője, amivel 1932-ban a világon első nőként Kanadából indulva Írországba érkezve átrepülte az Atlanti óceánt.

  • A holdjáró, ami jelentős magyar vonatkozással is rendelkezik. A Magyarországon született, de 1956-ban Amerikába kivándorolt Pavlics Ferenc műszaki igazgató által irányított 400 fős csapat 17 hónap leforgása alatt Santa Barbarában megépítette az első holdjárót. A kihívás rettentően nagy volt, a tervezés és kivitelezés során számtalan technikai problémára kellett megoldást találniuk, minden eshetőségre felkészülni, hiszen a járműnek a Holdon szélsőséges időjárási körülmények mellett- 160 és +125 fok között is működőképesnek kellett lennie. A holdjáró jelentőségét mutatja, hogy annak segítségével az űrhajósok 14 km órás átlagsebességgel mintegy  28 km-t tudtak megtenni a Holdon, illetve az összegyűjtött kőzeteket a holdkomphoz szállítani. A holdjárót 1971-ben az Apollo- 15 asztronautái használták először, majd ezt követően még az Apollo – 16, valamint 17 űrhajósai is vittek magukkal holdjárót. Összesen hat holdjáró készült, ebből három, a három különböző küldetés során a Hold különböző pontjain maradt, a legyártott negyedik itt a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeumban, az ötödik a floridai Kennedy Űrközpontban tekinthető meg, a hatodik pedig vándorkiállítás részét képezi. A holdjáró kapcsán mindenképpen meg kell említeni, hogy annak speciális kerekét Pavlics Ferenc maga tervezte. 

  • A Hold körüli pályáról a Hold felszínére két űrhajóst szállító holdkomp. A Holdkomp 2- t ugyan elkészítették, de soha sem került bevetésre. Az Apollo küldetésekben használt holdkompok a Holdon maradtak, illetve a Holdkompok visszatérő egységei oda zuhantak vissza.

  • A dollármilliókba kerülő amerikai űrhajós ruhát, melynek az extrém – 160 fokos hidegben és a + 125 fokos melegben egyaránt védelmet kellett nyújtania. A sisak plexije 14 karátos aranybevonattal rendelkezik, ami az arcot védi az erős UV sugárzástól.

Frissítés: A 2011- es 5,8 erősségű földrengés olyan károkat okozott az épületben, hogy részben ezért is időszerűvé vált az épület renovációja, valamint a kiállítások frissítése. Noha a múzeum bizonyos termei fogadják a látogatókat, viszont a nyugati szárnyat 2018 őszén bezárták. Az érintett kiállításokat ideiglenesen az Udvar- Hazy Centerbe helyezték át. A felújítási munkálatok előreláthatóan 3-7 évet felölelő periódust vesznek igénybe.

Értékelés: 5/5
Weboldal: airandspace.si.edu/
Cím:  600 Independence Ave SW, Washington, DC 20560

A Nemzeti Természettudományi Múzeum (National Museum of Natural History)

Washington D.C.- ben található a világ leglátogatottabb természeti múzeuma, mely évente mintegy 6- 7 millió látogatóval büszkélkedhet. A múzeum a Smithsonian intézet legelső múzeumainak egyike, mely 1910- ben nyitotta meg kapuit. December 25-ét kivéve az év minden napján várja a látogatókat.

Amennyiben nem tudjuk az egész napot a múzeumra szánni, abban az esetben érdemes előre kiválasztani, hogy melyik kiállítási csarnokot akarjuk megtekinteni. Mindenképpen ajánlom az első emeleti körcsarnok közepén elhelyezkedő, a múzeum jelképévé vált elefánt megtekintése után a második emeleten lévő Drágakövek és ásványok kiállítótermét, valamint a Dinoszarurusz csarnokot.

  • Hope Gyémánt

A Drágakövek és ásványok tereme a leglátogatottabbak közé tartozik, ami nem véletlen. Itt tekinthető meg a világhírű Hope gyémánt, amit sokan csak ” az elátkozott gyémánt”- ként emlegetnek. A legenda úgy tartja, hogy a gyémánt a mindenkori tulajdonosára csak bajt hoz. 

A drágakő a 17. században került XIV. Lajos király tulajdonába, majd a nagy francia forradalomig a francia uralkodók tulajdonát képezte. 1792-ben, a forradalom okozta felfordulásban ellopták és az 1800- as évek elején Londonban került újra elő.

1830-ban Henry Philip Hope angol bankár vásárolta meg, innen a gyémánt elnevezése és sokáig a Hope leszármazottak tulajdonát képezte. Az 1900-as évek elején a tulajdonosok sűrűn változtak. Végül a híres ékszerész Pierre Cartier szerezte meg, aki 180 ezer dollárért nyomban el is adta az amerikai társasági élet akkori egyik leggazdagabb és legismertebb asszonyának, Evalyn Walsh McLean-nek.

Evalyn ismerte a gyémánttal kapcsolatos történeteket, hiszen ebben az időben az amerikai lapok elég sokat cikkeztek róla, mégis biztos volt benne, hogy ami eddig másra bajt hozott, az neki csak szerencsét hozhat. Hogy a gyémánt átka vagy sem, de annyi bizonyos, hogy a tragédiák Evalynt sem kerülték el. Négy gyermeke közül az elsőt 9  évesen egy autó gázolta halálra; a tragédiát követően a férje az alkohol rabjává vált, szeretőt tartott, többször benyújtotta a válást, végül egy pszichiátriai intézetben halt meg; 1946-ban pedig egyetlen lányuk 25 évesen altató túladagolásban hunyt el.

Evalyn Walsh halálát követően a kő Harry Winston amerikai ékszerészhez került, aki 10 év után, 1958-ban egy postai csomagban küldte el a híres gyémántot a Smithonian intézetnek. A 250 millió dollárra biztosított gyémánt a természeti múzeumban megtekinthető.

  • Dinoszauruszok csarnoka

A múzeum másik népszerű kiállítóterme a Dinoszauruszok csarnoka. Az Észak- Amerika területén élő triceratopsok az utolsó dinoszauruszok egyikei voltak.  A tudósok úgy gondolják, hogy a háromszarvúak 9 méter hosszú 2-3 méter magas, 6-9 tonnás növényevő állatok lehettek. A 68-66 millió éves triceratops csontváz mellett a Tirannoszaurusz, röviden T- Rex is igazán figyelemre méltó. Az ugyancsak 68- 66 millió évvel ezelőtt élt T- Rex 12 méter hosszú lehetett, magassága elérte a bő 3 métert, testsúlya pedig 8- 15 tonna között mozgott.

További érdekesség, hogy a teremben található egy labor, ahol a paleontológusok közvetlenül a szemünk előtt rekonstruálják a dinó csontokat. Megdöbbenésemre sokan képesek 50 centiméterről arcba fotózni az ott dolgozókat. Azt mondom ezt ne tegyük! Legyen elég ez a csont is.

 

 

 

Értékelés: 5/5
Weboldal: https://naturalhistory.si.edu/
Cím: 10th St. & Constitution Ave. NW, Washington, DC 20560, Egyesült Államok

 

Nemzeti Állatkert (National Zoo)

1886-ban a Smithsonian intézet az állatpreparátor részleg vezetőjét, William T. Hornaday-t Montanába küldte, azzal a megbízással, hogy vadásszon le bölényeket a múzeum számára. Miközben Hornaday teljesítette a feladatát, feltűnt neki, hogy milyen kevés bölényt lát. Ekkor a már lelőtt állatok mellé néhányat élve is begyűjtött, és Washington D. C.-ben a Smithsonian kastély mögötti, elkerített területen szállásolta el a bölényeket. Innen származik az állatkert, azaz a kihalás szélén álló, veszélyeztetett állatfajok védelmét szolgáló intézmény gondolata. Ekkor alakult meg az állatkert őse, az élő állatok részlege.

Miután 1889-ben a Kongresszus is támogatta egy, a tudományt és az emberek rekreációját egyaránt szolgáló, önálló állatpark létrehozását, megalakult a Nemzeti Állatkert. A Smithsonian részét képező Zoo 1891-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Egy fehérfejű rétisas, egy fekete medve, egy puma és természetesen bölények voltak az állatkert legelső lakói.

Napjainkban az ingyenes Zoo legnagyobb attrakciója kétségtelenül a pandák. Az első pandapár Ling- Ling és Hsing- Hsing 1972-ben érkezett Kínából Mao- Ce Tung ajándékaként Nixon elnöknek. A korábban szabadon élő pandapárnak fogságban 5 bocsa is született, de sajnos néhány napnál tovább egyik sem maradt életben. Miután 1992-ben először Ling- Ling, majd hét évvel később párja is meghalt, mintegy egy éven át nem volt  állatkertnek pandája. Aztán megérkezett Mei Xiang és párja Tian- Tian, és velük együtt a pandabocsáldás is.

Később a kínai kormány a pandákban meglátta az üzleti haszon lehetőségét. Míg korábban politikai kapcsolatok ápolásában a legdrágább állami ajándék formájában vetették be az állatokat, összesen 23- at ajándékoztak el, addig 2008 után elkezdtek a pandákból pénzt csinálni. 

Minden panda a kínai állam tulajdonát képezi; azok az állatkertek, melyek rendelkeznek pandával  kb. 1 millió dollárt fizetnek évente a pandabérlésért és az állatok csupán meghatározott ideig maradhatnak náluk. Továbbá a kölcsönadási szerződésekben szigorúan lefektetik, hogy minden külhonban született bocs ugyanúgy a kínai állam tulajdonát képezi.

A pandákon kívül – sok egyéb érdekesség mellett- az ázsiai elefántok blokkját emelném ki, ahol az ázsiai elefántokkal kapcsolatos információk testközelbe kerülnek. Pl. hogy egy elefánt egy nap mennyit kakál és pisil:))

Megjegyzés: Érdemes metróval megközelíteni, mert az állatkertnél történő parkolás 25 dollár.

Értékelés: 5/5
Cím: 3001 Connecticut Ave NW, Washington, DC 20008
Weboldal: https://nationalzoo.si.edu/

Washington D. C. , jééé ez egy kisváros

2018. május 21.

Washingtonban járva az ember az első gondolata: jéé ez egy kisváros. És a maga 700 ezres lakosságszámával valóban van valamiféle kivárosi hangulata, főleg, ha New Yorkból érkezünk ide. Furcsa belegondolni, hogy az Egyesült Államok fővárosa még nagyon erős jószándékkal is csak feleakkorának mondható, mint a mi Budapestünk.

Washington D. C. , jééé ez egy kisváros részletei…

Pennsylvania zanzásítva

2018. május 17-19.

Pennsylvania is indulhatna a legek versenyében: azon túl, hogy ebben az államban található a legnagyobb amis közösség, itt van Amerika legrégibb, még működő rövidpályás nyomvonala, továbbá itt nyílt meg az első amerikai perec sütöde, ami a puha perec mellett forgalomba hozta a kemény, ropogós változatot is.

Pennsylvania zanzásítva részletei…

Főszerepben a filmes helyszínek: Grand Central Terminal és a Columbia Egyetem

Május 16.

Maga New York egy hatalmas filmes kulissza. Végtelenségig lehetne olyan filmeket sorolni, melyeket ebben a városban forgattak. Egyátalán nem meglepő, hogy a Grand Terminal és a Columbia Egyetem egyaránt filmes helyszín …

Főszerepben a filmes helyszínek: Grand Central Terminal és a Columbia Egyetem részletei…

New York jelképei közül kettő: One World Trade Center és a Brooklyn Bridge

Május 15.

Miután kigyönyörködtük magunkat a One World Trade Center mintegy 400 méteres magasságából, átmentünk a Brooklyn Bridge-hez, aminek stabilitását 135 évvel ezelőtt állítólag 21 elefánt tesztelte; meg most már mi is.

New York jelképei közül kettő: One World Trade Center és a Brooklyn Bridge részletei…