Strassburgban járt az ördög

2018. április 20.

Strassburgban a szem nem bír betelni a látvánnyal. Szívd magadba Kis – Franciaország középkori hangulatát, sétálj a kanálisok partján, és ne csak gyönyörködj a Notre- Dame katedrálisban, hanem másszál is fel a csigalépcsőkön a lenyűgöző kilátásért.

Miután lepakoltunk a hotelszobában, elindultunk az óváros irányába; a hotel mögötti Heyritz- parkon (Parc du Heyritz) átvágva La Petite France, azaz a Kis Franciaország elnevezésű negyedbe.

  • Kis- Franciaország (La Petite France)

A városrész neve a 16. századból ered. Akkoriban működött itt egy kórház, ahol a nápolyi háborúból súlyos nemi betegséggel, szifilisszel vagy más néven francia kórral visszatérő francia katonákat ápolták. Mivel Elzász független volt, tehát nem tartozott Franciaországhoz, a nagyszámú francia beteg miatt nevezték el a negyedet, természetesen pejoratívan, La Petit France- nak, azaz Kis Franciaországnak.  

Az egykoron tímárok, halászok és molnárok lakta negyed szűk utcáival, csatornáival, picike hídjaival, a többszázéves, fagerendás házaival Strassburg egyik legnépszerűbb látványossága.

Vauban- zsilip (Le barrage Vauban)

A felfedező túránkat a 120 méter hosszú Vauban- féle zsilipnél kezdtük. A gát építése Vauban, a kor leghíresebb francia származású hadi építészetének tervei alapján Tarade francia mérnök irányításával 1686-ban vette kezdetét. A tervezőről elnevezett építmény vízszabályozás által védelmi funkciót töltött be.

A 13 boltíves gát eredetileg egy emeletből állt, majd az 1800-as évek második felében kapott egy második emeletet, végül egy földtetőt és egy füvesítést. 1966-ban pedig a zsilip tetején  egy panoráma teraszt alakítottak ki, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a Petite France negyedre. Megtekintése ingyenes.

Értékelés: 5/5
Cím: Place du quartier blanc – Rue Sainte-Marguerite, 67000 Strasbourg

Fedett hídak (Ponts Couverts)

A 13. században védelmi célokból épült öt tornyot, az Ill folyó felett átívelő, fából készült, fedett hídak kötötték össze. Az 1300 körül elkészült, összesen 230 méter hosszú hidak azért kaptak fatetőt, hogy az ott strázsáló katonákat valamelyest megvédjék az időjárás viszontagságaitól. A tetőket aztán 1784-ben eltávolították, nevük megmaradt, de azóta a hídak fedetlenek. Végül a fahídakat is lebontották és 1865-ben kőből építették újjá.

Az 1823-ig börtönként funkcionáló toronyokból ma már csak négy látható, mert az egyik 1869-ben a tűz martalékává vált.

A Fedett Hídaktól az utunk a Miasszonyunk Katedrális irányába vezetett. Természetesen egy játszóterezéssel megszakítva. A Kis Franciaország rakparton (Quai de la Petite France) végimenve ámulni lehet a csodálatos házakat látva, majd a Fácán- hídat ( Pont du Fasain) elérve, érdemes itt egy kicsit megállni és várni. Várni, hogy jöjjön egy hajó.

Fácán- híd (Pont du Fasain)

1888-ben elkészült acélszerkezetes híd különlegessége, hogy elfordítható. Amikor a hajó megérkezik, akkor a hajózási társaság egyik alkalmazottja minden embert leküld a hídról és elforgatja azt, hogy a hajó el tudjon menni.

Értékelés: 5/5
Cím: 6 Rue des Moulins, 67000 Strasbourg

Cserzőmesterek- háza (Maison des Tanneurs)

A Fácán- hídon átjutva még töményebben kaptuk a középkori látványt; 16-17. századból származó házak jobbról, balról. Azt se tudja a turista, hogy merre nézzen és hogyan rögzítse fejben ezt a lenyűgöző élményt.  Az itt található épületek közül talán a leghíresebb a 42 rue du Bain- aux- Plantes alatt található Cserzőmesterek háza (maison des Tanneurs) 1572-ből. A többségében tímárok lakta negyedben a tímárok házait úgy lehet felismerni, hogy a meredek tetők alatt nyitott padlások láthatóak, ahol anno a bőröket szárították. A házak nagyrésze étteremként vagy valamilyen boltként működik.

Miközben minden méteren rácsodálkoztunk valami szépre, régire, különlegesre, eljutottunk a Kammerzell- házig.

  • Kammerzell- ház (Maison Kammerzell)

A Kammerzell- ház Strassburg kötelezően megtekintendő látványossága. Hans Joeger szövet- és ruhakészítő földszintes házaként 1427-ben épült, amit negyven évre rá átépítettek. Majd Martin Braun sajtkészítő megbízásából 1589-ben – természetesen a városi tanács engedélyével – emeleteket húztak fel rá, melyek gyönyörűen faragott és festett külsőt kaptak.

A ház a 19. század végéig különböző kereskedőcsaládok tulajdonában állt. Közülük két tulajdonost mindenképpen meg kell említeni, Robert Koenigsmannt és Philippe- Francois Kammerzellt. Az előbbi onnan híres, hogy 1604-ben elsőként hozta be a dohányt Angliából a szárazföldi Európába. Kammerzell pedig nemcsak azért olyan érdekes, mert a ház utolsó “civil” tulajdonosa, hanem egyben a ház névadója is. Strassburg városának tulajdonába egy árverést követően 1879-ben került, az akkor már igencsak  szanálásra szorult Kammerzell- ház.

Francia és német katonák jöttek- mentek, folytak itt háborúk, történtek  bombázások, mégis csodálatos módon a Kammerzell- ház komolyabb rongálódások nélkül megúszta a 20. századot és maradt ezáltal unikum Strassburgban.

A Kammerzell- ház ma Michelin csillaggal rendelkező francia- német kulináris élvezeteket nyújtó étteremként működik, valamint hotelként is fogadja vendégeit.

  • Miasszonyunk Katedrális, a “leg”-ek temploma (Cathédrale Notre- Dame de Strasbourg)

A katedrális több szempontból kihagythatatlan élmény. “Guiness rekorder” és misztikus történet helyszíne egyszerre.

A 142 méter magas katedrális 1647- 1874 között a világ legmagasabb templomának számított. Noha  azóta ezen a listán visszacsúszott a hatodik helyre, ugyanakkor övé a világ legmagasabb középkori építménye címe.

Az építkezés – egy román stílusú, 1028-ban léégett templom helyén – késő románkori stílusban 1190 körül vette kezdetét, majd néhány évtizeddel később a Franciaországból érkező építőmesterek hatására a divatosabb gótikus stílusban épült tovább.  A vogézeki vörös homokköves katedrális 1439-re készült el. Eredeti tervek szerint két tornyos lett volna, de végülis csak az északi torony készült el.

A katedrális évszázadokon át épült, szépült, majd a 19. század végén egy nagyon komoly probléma várt megoldásra. Az északi torony szemmel láthatóan elkezdett kelet felé dőlni, olyannyira hogy 1905-ben már félő volt, hogy ráomlik a dómra. A szanálás egészen az 1920- as évekig tartott.

Az elmúlt évtizedek ugyancsak a restaurálás jegyében teltek. Az 1944- es angol- amerikai bombázások, majd az 1999- es orkán okozta károk kijavítása hosszú időt vett igénybe. A soron következő javítás 2018 októberétől 2019 márciusáig tart, akkor nem lehet felmenni az amúgy látogatható toronyba.

Ha ellátogatunk a Miasszonyunk Katedrálishoz, akkor a déli kereszthajóban található asztronómiai óra megtekintéséről sem szabad megfeledkezni; a maga 18 méterével a világ egyik legnagyobb asztronómiai órájáról beszélünk. Na tessék, megint egy “leg”.

Az 1500-as években svájci órások által készített óra egészen a 1789-ig működött, majd akkor 50 évre leállt. A városi tanács által a javítással megbízott strassburgi órásmester, Jean-Baptiste Schwilgue, négy év alatt nemcsak, hogy megjavította a figurás, attrakciós órát, hanem kopernikuszi planetáriummal (“asztalka”, pályakorong, földgömb) és liturgikus naptárral is kiegészítette.

A katedrálist Kolosunk számára két tényező tette igazán érdekessé.
Az egyik, hogy 330 lépcsőfokot megmászva, fel lehet menni 66 méter magasra, a dóm tetejére, ahonnan pazar kilátás nyílik az egész városra. A csigalépcsős mászás olyannyira elvarázsolta Kolost, hogy még másnap is szeretett volna felmenni.

 

A másik pedig a pórul járt ördög legendája. A bazilika előtt állítólag mindig fúj a szél, ami nem véletlen… A történet úgy tartja, hogy egyszer a szél hátán lovagló ördög a katedrális nyugati homlokzatán meglátott saját magáról egy kőbe faragott ábrázolást; ahogy jóképű fiatalemberként balga szűzeknek udvarol. Ezt követően kíváncsiságtól hajtva, hogy még miket láthat magáról, betért a katedrálisba. A szélnek pedig megparancsolta, hogy addig míg vissza nem tér, az épület előtt várjon rá. A dómban kíváncsiskodó azonban kijönni már nem tudott. A történet szerint a dühöngő ördög jelenléte a mai napig érzékelhető,  katedrális jobb sarkában lévő angyalos oszlopnál érezhető fuvallatok formájában. Az épület előtti rész tehát azért szeles mindig, mert a szél azóta is türelmetlenül csak várja és várja a kiszabadulni nem tudó ördögöt.

Megjegyzés: A katedrális látványosságaihoz különböző bejáratokon lehet bejutni, attól függően mit akarunk megnézni.

  1. Ha magát a katedrálist belülről, akkor a nyugati portálon megyünk be, ingyen. Ezzel az opcióval az asztronómiai órát is látjuk, csak éppen nem “működés” közben.
  2. Ha 330 lépcsőt megmászva a kilátótetőre akarunk feljutni, akkor a déli oldalon kell próbálkozni. Belépőjeg ára felnőtteknek 5 euró, gyerekeknek 6 év alatt ingyenes.
  3. Ha pedig az asztronómiai órát működés közben, magyarázattal egybekötött program keretében szeretnénk megnézni, akkor az előre megváltott 2 eurós jeggyel ugyancsak déli oldalon kell próbálkozni. A filmvetítéssel összekapcsolt program 11.40-13.00 között zajlik.

Értékelés: 5/5
Cím: Place de la Cathédrale, 67000 Strasbourg
Weboldal: http://www.cathedrale-strasbourg.fr/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.